Az átkozott
Jahj, ez az átok idő úgy elhaladt,
Hip-hop s csak eg hetem maradt
Abból, mit tényleges valómnak élek,
De jövő héten ismét szárnyra kélek,
Megint utazok vissza a múltba,
Bár nincs is az már ködbe nyúlva,
Mégse mennék, nem is várom,
Nekem már holt a gyermek-varos
S utcáin a lámpák meg emberek.
Nem is tudom, lehet nem megyek.
De jahj, te átok idő otthon is
Elhaladsz s kísérsz így el holtomig,
Hát hazamegyek, elszaladsz, visszajövök,
S nem zavarom fel azt a ködöt,
Mit még a Lesznai "beszélt" a fejembe.
Úgy szaladok idő ide vissza veled,
Mint most ezek az őszi hetek,
De ha újra szárnyra kelünk
S ide megint visszatértünk,
El innen, már nem megyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése