Veled, nem ellened
Néha úgy érzem, hogy valami nem vagyok,
hogy amit adok, te azt nem kapod
s nem tudom olyankor mit tegyek,
vagy, hogy akkor neked, mid legyek?
Néha úgy érzem, hogy velem van a baj,
hogy létem, tettem vagy a szavam zavar
s nem tudom, hogy mi jár a fejedben,
de kérlek mondd, vagy ereszd el!
Néha úgy érzem, hogy a gondjaid azok,
látom a szemedben , hogy hatalmasok,
de tudom, hogy enyém szíved s kegyed,
csak nekem adni, mindet még nem mered.
Néha úgy érzem, hogy nem adod egyhamar,
de érted élek én, míg van ég s e talaj,
mert tudom, szerelem jár át eredben,
hát kérlek, csak magadhoz ne légy kegyetlen!
Néha úgy érzem, hogy nem magad mutatod
s íriszednek titkos mélyén hiába kutatok,
mert mást társz elém elméd helyett,
de értsd meg, örök létezek én neked!
Néha úgy érzem, hogy te vagy az avar
és én a szél, mi téged felkavar.
Ha más társ kell, én hagylak, elmegyek,
csak értsd meg, akkor abban megveszek!
Néha úgy érzem, az egészet nem akarod,
hogy magad magad miatt nem adod
s már-már szét téped ezzel szívemet,
hát értsd meg, nem tudok lenni nem veled!
Néha úgy vérzem, mint kit beretva mart,
úgy reped fel erem s testem két pitvara
és így, mondom így ez engem eletemet.
Jaj, értsd meg, érted teszem összes tettemet!
Néha vérzek, de érzek, ha veled vagyok
s ezért kimondom, én igazat szavalok
még akkor is, ha te ugyanezt nem mered,
még akkor is, ha szívem ezért felreped!
Néha vérzek, ha nézlek, mutasd magad,
dobáld le minden épített nagy falad
még akkor is, ha gyötör vagy fáj neked,
még akkor is, ha elém nehezet tár sebed!
Néha vérzek, hát kérlek hadd lehessek utadon
pilléred, raktárad, tájad és tudatod,
még akkor is, ha a mindened nem leszek,
még akkor is, ha szerinted benned elveszek!
...
Néha úgy érzem, hogy féled a szavad,
de kérlek mondd, mert lényem szétszakad,
mert tudom, mi aza a gond, csak elnyeled,
még így is, hogy veled vagyok, nem ellened!
