Ketyeg a vekker
Nemsokára ütni fog a falióra
s úgy tér az ég az új generációra,
hogy eltűnik a rációban élt valóság,
megszűnik majd, meghal a jóság
s hát megtudjuk, mi is az a halandóság.
Lassacskán vérben tocsog a naptár
s nemtetsző lesz, mit elém a Nap tár,
nem lesz nő, ki avilágba szül gyermeket
s apáknak nem lesz fia, csak fegyvere.
Vörös porba hullnak el az emberek!
Hamarosan eljő a tüzes éjszaka,
melyben illatként tejed a vér szaga
s mindenütt a gonosz újra elszabadul,
addig, míg e világ utolsó magja hull,
addig, míg új életet nem ad az Úr.
Kattognak a percek, már jő a holt felleg,
de ellenük a Földre csillagok esnek,
melyek a fekete eget, akkor fénybe tárják,
s ők azért élnek, hogy égve várják
és alakítsák e világ igaz valóságát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése