Burján nőtt ki szívem köré
s nincs tövis tömegesedő tövén,
sőt épp kinőtt és egyből kivirágzott,
hisz kapott telet, vörös hóban ázott
s megbújt magja ezeregy vihart!
Most pitvaromból egy darabot kimart
és rákként terjed szét a belsejében
s az önző gondolatok már el sem érnek
odáig, hol az egész ego lüktet,
s bár útján nem állja se gaz, se tüske,
csak a sodort magból bújt fa ága,
megtöri őt, a lélek igaz boldogsága.
Virágba tárta tájam ám a lánynak álma mára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése