Áll az óra
Megállt az idő a térben
s megtorpanva szertenézett.
Állt a hulló, barna levél,
állt a reppenő kék madár
s állt a patak, az ér.
Megállt minden talaján
s egén
a Földnek.
Megálltam én is.
Én is néztem körbe
az égen
s idelent.
Hogy megállt az idő
egy ideje...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése