görbül a tér
Tűlevelek görbítik retinámra a teret
s tavaszt, mely oly lassan érkezett,
hogy azt hittem, hogy már el se jő
s nem veszem le végre téli fejfedőm.
így kerül sapka helyére nyári kalap
s a hosszantartó sötétségre a nap.
Még hűvös, még néha zordra fagy,
de biztos, ez már tényleg tavasz!
Mely lesz nemsoká' forró-termő évszak
elöttem van észak,
karom jobbra mutat...
A nyár diktálja a hazautat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése