Jeges vers
Vajon találkozom-e olyan nővel,
Ki szinte teljes erővel
Igázza le férfi szilárdságom,
Vagy több nem is lesz e világon,
Ki oly meleggel töltené keblem,
Ki felolvasztana engem,
Mint jeget a nyári égbolt.
S mindez már túl rég volt,
Hogy "bármi" nő vessen véget
Ennek a megkövült keménységnek,
Mi anno hévnek volt az otthona,
Most azon csak a fagy kopogtat,
Mit csak oly forró nyár lágyítana,
Amilyen a Földön sosem akad.
Hát vajon eljön-e ez évszak éve,
Vagy megmarad így szívem keménysége?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése