Mintha újra gyermek lennék
Gyermekszerelemmel kelt a reggel,
furcsa érzés ez a férfi fejnek,
de még furcsább a szivnek,
hogy nem a formák és az ivek,
hanem bájos, szólt szó generálta.
Ma rólad szólt éjem álma,
Melyben újra gyermekké tettél,
olyan önfeledten gyermeteggé.
Kacajjal s szép szóval karoltalak
körbe, összefonva magunk a Hold alatt
s lassacskán szerelmet szőtt körénk
az ezüstösen csilló' szöszsötét.
Gyermekszerelembe esett fejjel
ébredezek, mint ez őszi reggel
s kivülről figyelem, ahogy ülök
és egy percet sem őszülök,
sőt szivem lassan már gagyog.
Újra szerelmes kisfiú vagyok...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése