2015. február 8., vasárnap

én Én

én Én

Ha itt maradok, akkor nem mehetek,
ha elmegyek, akkor nem jöhetek.

Maradnak a várakozó órák, hetek.

De ha mégis mennék, én mennék tovább
szétfeszítva benső mutatómnak tűfokát.

Valami úgyis mindig elmarad valahová.

Talán, ha soha meg sem állnék,
eltűnne nyomaimban a vetült árnyék.

Lenne folyton jövő jelen. Nem is várnék.

De amíg maradok, addig nem megyek,
hadd repüljenek hetek s álom-döglegyek.

Kivárom, hátha itt majd én Én leszek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése