Üzenet
Kedves barátaim szerte-szét e világban,
Mind-mind szívemből kiválva,
De abból el nem eresztve eredtek
Jobbra-balra, más talajra.
S én vagyok a legmesszebb tőletek...
Hol tán még egyikőtök se járt,
S hogy őszinte legyek, én akartam.
Hazát és életet váltani,
Senkinek sem akartam ártani
Fénysebeséggel zuhanó létemmel.
Mindőtöket féltettem attól,
Ami lettem. Óvni kívántalak
Titeket s magam. Mert míg
Az idő haladt s mind elhagytátok
Napjaim, addig üresen tátongtak
Lapjaim és lüktető szervem
Is, s talán, ha még egy kis idő
Eltelik, minden üressé vált volna
És életem nem szólna semmiről.
Nem lett volna, miből erőt
Meríthetnék, otthon mintha nem
Magam lennék, ezért jöttem el,
Mert jött egy jel, hogy mennem kell.
Elhagyni sok barátom, kiket
Majd csak évek múlva látok.
Kedves barátaim szerte-szét a világban
Osztrákoknál, franciáknál s Angliában
Remélem még találkozunk,
És ha tényleg fogunk, hát azt is,
Hogy lesz mit mesélni,
Hogy oly élet a miénk,
Amit érdemes élni,
Oly történet, mely csak
Velünk történhet.
Remélem megélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése