Implant-estek
Megint ily fáradtan esteleg,
S ez éj leple tölti ki testemet
Meg a zörrenő implant-képek,
Miket néha már én sem értek,
Hisz hosszú évek távhomálya
Lassan ködös leplét ölti mára
S hiába az új injektált tégelyek,
Testem "egyszervoltban" émelyeg,
Mit csak ködös múltként élek,
S ugye a képek, miket veszni vélek
Túl a fényen a kósza árnyba,
Pont azok kellenének memóriámba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése