Égi sirató
Gyászol az ég, siratja a Földet
S míg földet ér összes könnye,
Ezret fordul az a saját tengelyén,
Így tán lepereghet peremén
E borút kiváltó égi könny.
Megrázza magát, mint régi könyv
Lefelé menet, míg leesik a polcról,
Megszabadulva gyászlepel-portól.
Gyászol az ég, még élőt gyászol,
Tán a Földtől ilyen távol
Holtnak tűnik az.
Innen az űr is az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése