Hull-ok
(Megtalált vers régebbről)
Hullok szerte, szét világnak,
Mint égi pásztor birkanyája,
Mint e nyájnak bármi vágya,
Úgy hullok fentről alája.
Hullok, míg világ a világ,
Mint épp tört tükörszilánk,
Mint ősszel a holt virág,
Úgy, ahogyan az éj ma miránk.
Hullok hóként a nyárba
Bele, bele a kalászba,
Bele a dúló héjanászba,
De úgy, hogy senki se lássa!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése