Eljöttek

Eljöttek

Hát eljöttek! Eljöttek értem,

Átszaggatják éj-verejtékes

Libabörző keblem, mellkasom.

Tudtam jöttük, hát hagyom,

Törjék szívem bordakerékbe.

Itt vannak ők, eljöttek értem.

Hiába búvok meg női ölben,

Bárhogy cselezem az üldözőket,

Valamiképp mindig reám lelnek,

Miként a nappal vált át estnek

 Ez így marad, míg meg nem ölnek,

Vagy ha nem leszek éjek üldözöttje.

Hisz álmok démonai ők, kik jöttek.

Tán nem is én, ők az üldözöttek,

Kiket én tépek fel minden éjjel,

Reggelig mind szabaddá téve.

Kiengedem a test fogságából őket,

A minden éjjel eljövőket.

Hát eljöttek! Ismét eljöttek értem,

De most nem ők, én tépem

Szét libabőrös mellkasom,

Már vártam jöttük, s csak hagyom

Démonaim fussanak szerte-széjjel,

Hadd legyen nyugtom végre éjjel!