Pult mogul
Hogy miben más a bárpultnak
Innen-felől látott oldala;
Hogy az emberek elém kábulnak,
S elmesélik, mit borba fojtanak.
Sokszor mintha csak magam látnám,
Mikor pohárfenékre süllyedtek
Néha-néha kószán felkiáltván
Magukba prófétát küldetnek,
Csak azért, mert még remélik,
Hogy e kába szónok szónokol,
Így hátha túl túlélhetik.
De míg szájuk borban fuldokol,
Addig a próféta is halott,
Hiába hát büszke nagy szavak.
Hát én is így fulladok,
Így lettem holt-próféta alak,
Ki nem tettbe, borba öli
Francba kívánt bánatát
S lassan létem megrökönyödik.
Vár rám a pult mögött is; A magány...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése