Tavaszt
Borong még csak a tavasz,
Fél, netán ha rügyet fakaszt,
Azt megöli majd a Március,
Egy viharral jött nagy minusz.
Még nem mer vetni sugarat,
Még nem repít rovar-hadat,
Mert talán még lesz tél,
Hát az égen, gólyát se keressél!
Mert nem lehet tavasz ugyebár,
Míg el nem múlik a Február,
Csak akkor fest e tájképre
Majd színeket a sarjadt élet.
De akkor is, még fagytól fél
Minden rügy, s rezgő falevél,
Búvnak még a csere-bogarak,
S később jőnek még a madarak.
Borongós kedvvel figyelem a tájat,
Ahogyan az a tavaszt várja,
Úgy én is ugyanazt várom,
Hogy nyíljék ismét ki virágom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése