Álom az álomban
Van nekem egy kóbor álmom,
kisüt sőt ragyog és én kelek.
Hirtelen az ő álmában
ébredek;
hol vállam árnya védi, fedi
míg az álma megengedi,
hadd egészüljön, teljesedjen...
Látom, hogy fut, szeme úgy rebben,
menekül az álomvilág szerelemben.
Álmomban álmába álmodom magam,
látom ahogy fut, miként szalad
s szaladok énis vele,
míg álomból álomba kelek,
míg a valóba nem ébredek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése