Gyakram lesem a Holdat,
néha jobbon van, néha baloldalt
arcát felénk vetve,
ha valaki álmaiból felébredne.
Mindig más arcát prezentálva.
Néha szerelmet szító vörösen tér a tájra
s van amikor hamuszürkén, sápadtan.
Ő az egyetlen, ki tényleg ártatlan.
Ezért űzöm s kutatom másik oldalát,
hátha megfejtem a Hold kód dalát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése