A ház oldala
Nőtt a régi házfalon
Tán a déli oldalon
Egy burjánzó cserje.
Úgy kúszott az oldalára,
Hogy nem lelt akadályra,
Hát miért ne merne?
Belenőtt az öreg házba,
Lett törzse s ezer ága,
S még tovább növekedne
Fel a fátyolkék égre,
Bele a kietlen messzeségbe,
De miért ne merne?
Karolta hát, fúrva a falat,
Gyökerével odatapadt
És minden ága s levele
Feszült bele a levegőbe,
S még, még tovább nőne,
És miért ne merne?
Vesszői úgy borultak virágba,
Mint ágai a napvilágra
És egyre, egyre nehezebb lett,
Nőne még, de úgy karolt,
Hogy már a falon áthatolt,
De azért még miért ne merne?
S nőtt, nőtt még nagyobbra,
Míg a fal apró darabokra
Hullott, s mielőtt elengedte
Szólt a fához; nagyon vigyázz,
Ezek után bármit csinálsz!
De földre hullni, miért ne merne.
Aug.24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése