Már láttalak
Idén már láttalak téged,
mikor ugye még a télen
a Gyulával meglátogattunk
s orcáidra csókot adtunk
köszönetünkképp' neked,
hogy veled tölthettük a telet.
Bár kedved akkor rideg volt.
Emlékszem, hogy szél tombolt,
mikor a parton rád leltünk
s dideregve keblünkre öleltünk
Fonyódon ott a Gyulával,
a fenyvesi vonatra várva.
S bár kedve vesztett voltál,
te mégis tovább gyalogoltál
s álltál velünk vonatra várva
s aztán velünk a Hattyú utcába
jöttél társaságunkat remélve
abban a magányosan telő télben.
S mi örültünk, hogy jöttél,
hogy akkor velünk beköltöztél
a jégbe fagyott nyaralóba
s túráztunk a bereki hóban,
meg persze, hogy veled aludtunk,
ha bírtunk, ha tudtunk.
Úgy érzem szerelmesek lettünk,
februárban mi beléd szerettünk
s most megint, végre
ismét látlak téged
s kimondom; Hiányoztál!
Szememben nem változtál,
csak friss lettél, hajadon.
Itt vagyok újra Balaton!
Júl.18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése