Kelet-Európa
Régi birodalmak dicső földje,
mik mára már a porba dőltek,
miről most én búsan szavalok,
menekülnek szerbek, románok, magyarok.
Disszidálnak bele a kétes jövőbe,
mert e jelen leigázza őket.
Kiűzi őket az otthoni hatalom,
míg e versem Nürnbergben szavalom,
hol az utcák nyelve
már nem is német, török az vagy lengyel,
hol a szó magyar vagy szlovák
s hazájuk nem hazájuk tovább.
Mert menekülnek az életbe bele,
mi otthonukat elhagyta egy ideje.
Elhagyta az élet Kelet-Európát.
Mára már csak duzzadó holtág,
mibe nemzetei lassan belefúlnak,
hát menekülnek bele az újba,
egy sokkal szebb jövőt remélve,
hazájuktól ilyes messze élve.
Kelet-Európa! Fuss! Menekülj!
Lázadjál fel! Ne seggen ülj!
Bújj! Remegj, míg én szavalok,
csak pusztítsa magát a hatalom.
Jun.2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése