Számtalan
Számos alkalommal számolgatom,
vajon mennyi percben az élet.
Kivonok, szorzok meg összeadok,
aztán jön a kotangens képlet,
ctgÉlet szorozva minuszHalál.
Talán,
Már én sem értem.
Sokszor, százszor sőt ezerszer
állok meg hosszas pihenőre,
mikor összeveszek a képletekkel
s elveszek a számolandó időben.
Pihenőt fújok az idő vonalán,
talán,
éppen még Időben!
Újra.
Az évet szorzom háromszáz-hatvanöttel
és nem kifelejtve a szökőéveket,
aztán ugye a napok s órák jönnek,
utánuk a percek, de ez már végtelen.
Megveszek az idők nagy falán,
talán
értem már, az idő számtalan.
Jun.25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése