gerle volnék

Gerle volnék 

Bújó szerelmes gerlepár, ült hűen 

Egy ágon. A kapcsolat egyszerűen 

Megbabonázott, mert ott ültem. 

Búgtak egymásnak szebbnél szebb 

Szürke tollas szép zenéket, 

csak elrepültek. 

Egyik jobbra, másik balra szállt, 

Akkor az idő röptükön megállt 

S míg a buja hím madár 

Köröket rajzolt magas messziségben, 

Addig a cifra tojó tulajdonképpen
Észak nagy tengerein tova már.
Össze-össze cikáztak még az égen,
(S amint itt ülök, és újra nézem,
Hogy) ott ül az ágon az árva
Hím, tollát borzolja a melegbe'
Mintha szívének hideg lenne,
Pedig csak ül a párját várva.