Én is, nem?
Van egy énekem, én a költő,
Még anno írtam, nem kell a hó.
Zárkámat hűsen megtöltő
Tündéreket képzelgetek, Hahó!
Elment már fél emberöltő.
Harangokat, én hagytam sikoltani!
De a zúgó torony nem hagyta,
Szememnek, ó nyugtát kioltani…
S még az Édennek az apja,
Nekem csak az volt, aki.
Rengetegbe az én szívem is elvágyott,
Hol nem zaklat szerelem hiánya.
S akkor adok magamnak eltávot,
Ha úgy nézhetek újra egy leányra
Hálával, mert magával ellátott.
-nov. 3-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése