Helyzetem
Pozícionálom magam emberek,
bár nem pontosan fogom
megadni személyes helyzetem,
úgy hosszúsági, szélességi fokon.
A város füves-lombos szívében,
egy hideg kőtömbön ülök,
a tömbnek alul, a tövében
fázó rigó fel-felnyüszög.
Alárepül a lanka lejtőn,
miből ágaskodik a négy torony,
téglasarkán a Nap lemenőn
égeti a sárkány szobrot.
sárkányok forró tüzétől sárga,
itt-ott rezzenő, foltos avaron
már szétterült a torony árnya,
s terülnek a harang-dallamok
a várfalon is túlra, messze,
hol áll az ötödik torony ott magasan,
a hulló Hírű, barna Mecseken,
s szállnak délnek is tova, alantabb.
Galambraj rohan a kongások
után vissza a harang-otthonba.
Kőtömbömön apró koppanások,
gesztenyék esnek téli nyugalomba
az öreg gesztenyefák ágairól,
mik között égi sólyom körözött.
S már a táj dőlő árnyaiból,
nem jut fény a tömbömhöz.
El is hagyom e városi békét,
így is örökké őrzöm már emlékét.
Nov.14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése