Időfelesleg
Kísérnek utamon ezek a veszett percek,
melyek idővel órákká is válnak talán.
Percek, órák, melyekben gyakran elveszek,
időleges siket-néma tudathalál.
A táj süket, csak a busz kattogása
zaklatja a némán visító denevéreket,
s így épülnek a percek egymásra,
épülnek lassan, megtöltve az éveket.
Évek nembeszélő perc-milliói kísérnek
végtelen útjaim közt elveszve az időben.
Lassan monoton ölnek, nem kímélnek.
Megáll az idő.
Feb.3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése