Nyugodni kellene hagyni…
Csendet kér a narancs-ég boltja,
Amint simul a vörös orca
Kóbor hegy mellkasán, lassan nyugodva.
(Életét ne zavard e csendvilágnak,
Ne a sötétbe boruló egeket hibáztasd!)
Némaságot fogadott harangtornyok
Elaltatják a völgyet s ormot,
Már a daloló rigó is távozott.
Titánként tombol a lelkem.
Ugyanaz a kék dunyha alatt
Dörömböl az altató nekem
Oly érthetetlen, mi mást elaltat
Megnyugtatni nem tud engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése