Percek
Értelek már titeket, gyötrődő költők,
hogy a felnőttségnek nagy már az ára,
nincsen hova bújni, se szoknya, kocsma,
se idő az ihletett írónak jóra,
mi tollából oly szépen perdülne, ferdülne,
hát látjátok ennek is van ára mára...
Időm túl drága, hogy ne vessem este.
Hát már én értelek titeket,
hogy minden percnek, írtatok amitha papírra,
hálát mondtatok sokszor ezer verssel.
Jan.10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése