Tündéreket álmodva
Hiányokat fontolok. Tündérekre gondolok.
Végzetem évül. Tündérek nélkül.
S alig várom, jöjjön rám az álom,
Hol tündérem szépül, s az álmon végül,
Hol hiányokat fontolok, az éj csak úgy átrobog.
S várom a tündért, akit hátha, bezárhatom majd a kalitkámba.
De tündéreket álmodva, még mindig üres a fogda.
-nov.2-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése