In memoriam
Miként járom útjait széles e világnak,
kopott-poros képek cikáznak memóriámban.
Képek, mik az út sarára tapadtak,
s tudat-elmém mélyén megragadtak.
Hát így lépek át városon, határon, világon,
emlékeket gyűjtve, míg mindezt bejárom,
miket ott hagyok minden járdaszegélyen,
minden fűcsomóban, télvájta repedésben.
Piktúrák innen-onnan, egy kirakó,
rajta milliárdnyi másik földlakó,
ezernyi hely még képnek a betonban,
s ezernyi arc, ezernyi másik honban,
miket összeköt a repedésben a fűcsomó,
s memóriánkba zárni megfontolandó.
Feb.1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése