Kérdéses dal
Ti bálnák s halak tengerben mélyen,
mondjátok, ti hogyan éltek?
Hol bár légből oldott az oxigén,
s a halvány szikra is csak égi fény,
odalent, alulról miket láttok,
egymással miként, s hogyan bántok?
S ha nem válaszolnátok énnekem,
akkor hát csak tovább kérdezem,
Ti rákok s csigák parton egy résben,
mondjátok, ti hogyan éltek?
Hol az oxigén már légből kapott,
ikráidat mégis még a vízbe rakod,
odalent, alulról miket láttok,
lárvából egyeddé miként váltok?
Tán válaszom is meglelem,
ha még egy kicsit kérdezem,
Ti mohák s zuzmók a fakérgen,
mondjátok, ti hogyan éltek?
Hol már a földi fény is elég,
s felhő záporvize sem kevés,
odafent, felülről miket láttok,
sugarakért sorba minek álltok?
Majd a válasz kell nekem,
de még azért kérdezem,
Ti lepkék s madarak fönt az égen,
mondjátok, ti hogyan éltek?
Hol az éltető gáz már alig van,
mégis ott evezel fenn szárnyaiddal,
odefent, felülről miket láttok,
miként a Föld szelein vitorláztok?
Már a válasz nem is érdekel,
csak egyszer még kérdezem,
Ti égi-földi teremtmények,
mondjátok, én hogyan éljek?
Hol a tüdőmnek a lég kapar,
s lábam is a földhöz tapad.
Innen középről én mit is látok?
Hogy lassú halál vár reátok,
s már meg se kérdezem,
ez lesz a Föld végzete...
Feb.18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése